Ha statisztikával szeretném elbűvölni az olvasókat, mondhatnám, életem 1/3-ban írszteppeltem. Talán kicsit többet is, de megpróbálni évenként visszafejteni a rétegeket olyan lenne, mint hagymát hámozni: előbb-utóbb valakinek könnybe lábadna a szeme. Szóval hozzám nőtt a dolog, rutin is lett, de mozgató rugó is, hiszen amíg lehet tanítani, tanulni, fellépni, addig igenis érdemes rászánni az időt és energiát, amiből néha úgy érzem kevés van. Közhelyes dolog talán, de igaz, nekem a csapat a lényeg. A sok közös utazás, buli a nagy bakik és rázós helyzetek az elmúlt tíz év felejthetetlen részei számomra.